Parazitálja a világot és a miénket
Ehhez jól jön Örestes Talingting fotója a Pexels oldaláról, köszönjük. És most eltekintünk attól, hogy belemélyedjünk a kép mélységeibe, nem a hatalmas monokultúrára, hanem az odatett virágokra koncentrálunk.
Beporzók nélkül nincs virág, és megfordítva, virágok nélkül nincsenek megporzók. Húsvét pedig nehezen képzelhető el tojás nélkül.
Erről kicsit bővebben is írunk A húsvéti tojás fogyasztásának és ajándékozásának szokása is ősi pogány termékenységi mítosznak a kereszténységbe beépülésével alakult ki. Amint a tojásból új élet kel, úgy támad föl Krisztus is sírjából az emberek megváltására. Közös elfogyasztása segít együtt tartani a családot.
A természet ébredését számos ág, rügy, levél motívum jeleníti meg, a rontás távoltartását célzó jelképek rendszerint a rontást hordozó eszközöket vagy az állatok azon részét ábrázolják, amelyek a kárt okozzák.
Ilyenek a tyúkláb, libaláb, kakas taréja, kakukk nyelve, parazitálja a világot és a miénket, kantár. A rendszerint tyúktól származó tojás ismert díszítése inkább keleteurópai hagyomány, nyugaton jobbára egyszínűre festik.
Az egyik fajta díszítéshez madártoll pl. Itt is máris három különböző állatnál tartunk, de egy negyedik is befurakodik a húsvéti tablóba: a nyuszi. A húsvéti nyúl a gyermekfolklór része.
Egyesek szerint egy nyelvi bakugrás eredménye a nyúl és a húsvét kapcsolata: voltak német nyelvterületek, ahol gyöngytyúkot Haselhuhn és tojását ajándékozták egymásnak az emberek, és ez fordult át valahogy a nyúlba Hase. Ki gondolta volna, hogy ilyen sok állat kerül a szemünk elé egy rövid húsvéti körbetekintés során…Csodás a természet és az ember.
