Kerekféreg idegrendszer

Morfológia[ szerkesztés ] Testalkatuk változatos. Testük féregszerűen megnyúlt, kehely, vagy zsák alakú, de gömbölyű kerekféreg idegrendszer lehet.

  • Kerekesférgek – Wikipédia
  • V. OSZTÁLY: KEREKESFÉRGEK (ROTATORIA) | Brehm: Állatok világa | Kézikönyvtár

Sok fajnak sajátos páncélzata, testfüggeléke van. Többsejtűek, de méretük 0,04 — 1 mm között van. A megnyúlt fajok pl. Közönséges kerekesféregRotatoria rotatoria elülső része kiszélesedik, két oldalukon egy-egy, csillókkal szegélyezett koszorú ún.

Ezek gyors mozgása fogaskerekek forgására emlékeztet, azonban valójában csillóról csillóra terjedő hullámmozgásról van szó.

  • Brehm: Az állatok világa / V. OSZTÁLY: KEREKESFÉRGEK (ROTATORIA)
  • Tevékenységek az állati szövetek témakörében Eszköztár: Az állatok önfenntartása ll.
  • A német szöveg némi figyelemre méltatásával magyarra átültette és kibővítette dr.
  • Biológia - évfolyam | Sulinet Tudásbázis
  • Все быстро согласились на том, что поисковый отряд из Нового Эдема - во всяком случае, первый - надолго не задержится в Нью-Йорке.
  • Féreggyógyszer 1 éves kisbabának

A kerékszervnek két feladata van; egyrészt a szájnyílás felé terelik a táplálékot, másrészt kivéve a helytülő fajoknál a helyváltoztatásban van szerepe. A kerekesférgek teste a fejtől a farok felé keskenyedő kerekféreg idegrendszer mutat, az egyes ízek egymásba tolhatóak, így az állat teleszkópszerűen össze tudja húzni magát.

Belső szervek[ szerkesztés ] A Közönséges kerekesféregRotatoria rotatoria teste üvegszerűen átlátszó, szervei jól láthatóak. Közvetlenül a szájnyílás után található a rágógyomor mastax.

Testük állandó sejtszámú ez a szám fajonként változó, de kb között van. Testüket három tájék alkotja: fej, törzs és láb, bár egyes esetekben a fejet a törzzsel összekötő nyak is elkülöníthető. Nevüket a feji részükön található csillókoszorúk által alkotott visszahúzható ún.

Ez nem más, mint egy hagymaszerűen kiszélesedő garat, ritmikus, lüktető kerekféreg idegrendszer működik. Lényegében három kemény kutikulaképződmény van benne; két kalapács és az üllő. Ez az ősi típusú rágószerv megtalálható a néhány törmelékkel, sodródó szervezettel táplálkozó fajon.

A ragadozóknak kiölthető, a zsákmány megragadására alkalmas rágószerve van és előfordul szívószájtípus is. A rágógyomor után rövid nyelőcső, majd újabb gyomor következik.

natural giardia treatment in adults paraziták bélben

A gyomor fala egyetlen sejtrétegből áll és a közepe felé eső oldalán csillók vannak. A gyomor után a szintén csillós paraziták vizeletkezelése középbél, majd a végbél következik. A nőstényeknél kloáka alakult ki, ide nyílik a petevezeték és a folyékony anyagcseretermékeket kivezető csatorna is. Kültakaró[ szerkesztés ] A kerekesférgek bőre egysejtrétegű epidermiszből kerekféreg idegrendszer az azt körülvevő kerekféreg idegrendszer áll.

A kutikula több fajon páncélszerű külső vázzá alakult. A helytülő kerekesférgek kocsonyás burkot választanak ki, így valóságos lakócsövet hoznak létre maguk köré. A kerekesférgek faroknyúlványát lábnak nevezik, a végén pedig az ujjaknak nevezett függelékek vannak. Kerekféreg idegrendszer fajok ezekkel az ujjakkal kapaszkodnak az aljzathoz, a jól úszó fajoknál ez evezőszervvé módosult, sok planktoni életmódot folytató kerekesféregnek pedig egyáltalán nincs lába.

A kerekesférgek állandó sejtszámú állatok. Szerveik és szöveteik -a fajokra jellemző számú- azonos mennyiségű és elhelyezkedésű sejtből állnak. A kerekesférgek bőre alatt az egy hosszanti és egy keresztirányú rétegből összetevődő bőrizomtömlő található. A bőrizomtömlő és a bélcső kerekféreg idegrendszer szakasz egy folyadékkal telt ún.

Amőba

Idegrendszer[ szerkesztés ] A kerekesférgek idegrendszere bonyolult felépítésű. A rágógyomor felett elhelyezkedő agyat idegtörzsek kötik össze a mastax alatt elhelyezkedő mastax-ganglionnal és a láb alapi részében lévő lábganglionnal. A három idegközpontból idegrostok futnak a bőrhöz és a belső szervekhez.

szalagféreg tünetek az emberekben jelek

A bőridegek kapcsolatban állnak az érzékszervekkel. A közönséges kerekesférgen - és több más fajon is - a test elülső részén két egyszerű, lencsével borított pigmentfoltot - szemet - találunk. Sok fajnak csak egyetlen, az agy közelében lévő szeme van. A fajok többségének nemcsak a bőr több pontján elhelyezkedő tapintótestecskéi vannak, hanem az elülső testvég kerekféreg idegrendszer tapogatónyúlványaik is vannak.

kerekféreg idegrendszer

Kiválasztás[ szerkesztés ] Kiválasztószerveik páros kiválasztócsatornák, végükön néhány csillós tölcsér található. A kiválasztásra kerülő kerekféreg idegrendszer a csatornákon keresztül vagy a kloákába ömlik, vagy pedig először egy ütemesen összehúzódó hólyagba jut.

A hólyag percenként négyszer húzódik össze, így óránként a test tömegének kétszeresét kitevő folyadékmennyiség halad át rajta. Szaporodás[ szerkesztés ] A kerekesférgekről eddig leírtak lényegében a nőstényekre vonatkoznak. Kevés fajnak ismerjük a hímjét, sőt a szűznemzéssel szaporodó Bdelloideáknak nincsenek is hímjeik. Az ismert hímek rendszerint jóval kisebbek, mint a nőstények, belső szerveik pedig - az ivarszervek kivételével - elcsökevényesedtek. Hiányzik a bélcsatornájuk is, helyén egy tartalék tápanyaggal töltött sejttömlőt találunk, ezért a hímek rövid életűek.

Szinte egész testüregüket kitöltik kerekféreg idegrendszer körte vagy golyó alakú herék. Kivezetőjáratuk a csőszerű párzószervbe vezet, amit a nőstények kloákájába helyeznek, vagy nemritkán a testfalon keresztül átdöfve juttatják a nősténybe a hímivarsejteket.

kerekféreg idegrendszer a parazita közbenső gazdaszervezete

A nőstény ivarkészüléke a petefészekből és a petevezetőből áll. A petefészek a petéket termelő ovariumból és a feltűnően nagy, tartaléktápanyagot termelő szikmirigyből tevődik össze. A szikmirigy után helyezkedik el a petevezeték, mely az elevenszülő fajoknál méhhé alakult.

Csoportosítás[ szerkesztés ] Az ivarok aránya alapján három csoportra oszthatók a Kerekesférgek. Az kerekféreg idegrendszer csoportba tartoznak a Bdelloidea v.

Kerekesférgek

Digononta osztályba tartozó fajok, amely osztály egyedei szűznemzéssel szaporodnak. A második csoport a Seisonidea osztály képviselői, mely fajok kétivarosan szaporodnak. Említésre méltó, hogy ezen fajok hímjei a nősténnyel megegyező méretűek.

A Rotatoriák többsége a harmadik csoportba sorolható.

KEREKESFÉRGEK, CSILLÓSHASÚAK, ÖVESFÉRGECSKÉK ÉS BUZOGÁNYFEJŰEK

A Monogononta osztály tagjai szűznemzéssel és kétivarosan is szaporodhatnak, sőt a két szaporodási mód szabályszerűen váltakozhat is. Élőhely, életmód[ szerkesztés ] A kerekesférgek döntő többsége édesvízben él, jelentős részük világpolgár, szinte valamennyi földrész tavaiban, folyóiban, patakjaiban és tócsáiban megtalálhatóak.

kerekféreg idegrendszer férgek eltávolítása gyógyszerek nélkül

kerekféreg idegrendszer A legkisebb időszakos vízgyülemléseket, barlangi patakokat, hévvizeket, kutakat is benépesítik, még kénes vizekben is előfordulnak. A folyótorkolatokban keveredő édes-sós vizekben élő fajok száma csekély, ezek tulajdonképpen édesvízi fajok, csak elviselik a kevés sótartalmat. A valóban tengeri fajok száma elenyésző. Az úszó, lebegő fajok a zooplankton tagjai, ezek gyakran tömegesen jelennek meg.

V. OSZTÁLY: KEREKESFÉRGEK (ROTATORIA)

Számos fajuk csak rövid úszásra képes, vagy inkább az iszap felszínén, vagy a vízinövényeken mászkál. A vízinövényeken néhány helytülő faj is megtalálható. Ezek néha tokot is választanak ki maguk köré, sőt telepet is alkotnak.

A kerekesférgek jelentős része nedves mohapárnákban, vagy zuzmókban való életmódhoz alkalmazkodott, tulajdonképpen átmenetet képeznek a korhadéklakó szaprofita fajok felé. Akadnak közöttük más állatok testén élő és élősködő fajok is.

kerekféreg idegrendszer giardia protozoa life cycle

Számos fajuk képes ún. Ilyenkor maga az állatka is kiszárad, életfolyamatai lecsökkennek. Tartalék tápanyaga képes évekre is ellátni az állatkát. Amikor aztán újra nedves közegbe kerül, megszívja magát vízzel és életre kel.

Ez főként az phylum platyhelminthes diagram kiszáradó pocsolyákban, valamint a mohapárnákban élő fajokra jellemző.

Varga Lajos Ha hosszabb időn keresztül nem esik az eső, akkor a házeresz csatornáiban finom por halmozódik fel. Ebből a porból gyűjtsünk össze keveset, egy kisebb pohárban öntsünk vizet reá. Alig egy óra múlva a legtöbb esetben figyelmes nézéssel már szabadszemmel is parányi pontocskák tűnnek elő, melyek áteső fényben kerekféreg idegrendszer csillognak. Ezek a piciny pontok ide-oda mozognak. Ám azonnal felismerjük, hogy nem valami csekély áramlások hajtják őket, hanem önállóan, saját mozgási szervekkel úsznak.

Olvassa el is