Helminthosporium solani taxonómia, KE Gazdaságtudományi Kar E-learning Portál

A burgonya védelme

A dél-amerikai származású burgonya Solanum tuberosum L. Termésmennyiségben a búza, kukorica és rizs után a negyedik helyen áll. Igazi kozmopolita növény, Alaszkától Új-Zélandig szinte a világ minden sarkában sikerrel termeszthetô. Jelentôs energiaszolgáltató képessége, kedvezô esszenciálisaminosav-összetétele, könnyû emészthetôsége és változatos elkészíthetôsége miatt fontos élelmiszernövény.

Helminthosporium sp

Hazai termôterülete az utóbbi évtizedben 30 helminthosporium solani taxonómia alá esett, az helminthosporium solani taxonómia összes termés évi — ezer tonna körül alakul. A termelés kb. A burgonya termesztése költségintenzív feladat: speciális gépek és berendezések, korszerû tápanyag-utánpótlás és növényvédelem, speciális szaktudás szükséges hozzá. A hektáronként megjelenô, akár milliós nagyságrendû termelési érték, összehasonlítva például a gabonafélékkel, különös jelentôséget ad a burgonya növényvédelmének.

Ezért a korszerû burgonyatermesztés fontos eleme a termés mennyiségi és minôségi veszteségét elôidézô kórokozók, kártevôk és élettani behatások elleni hatékony védelem.

Portálhírek

A burgonya sikeres termesztését számos kórtani és kórélettani tényezô nehezíti. Szántóföldi élelmiszernövényeink közül talán a legtöbb kórokozója és kártevôje a burgonyának van. Csupán vírusokból és vírusszerû szervezetekbôl több mint 40 féle kórokozó fertôzi a burgonyát. Gyógyszerek gyermekek férgek számára eredetüknek köszönhetôen Európában közülük számos zárlati karantén státus alá esik.

A burgonyatermesztésben a vetôanyag egészségi állapotának — gumó, vegetatív szaporító képlet — sokkal nagyobb a jelentôsége az elérhetô termés mennyiségének kialakításában, mint a magról szaporított növényeknél.

A gumót ért kedvezôtlen biotikus és abiotikus tényezôk hatásai ugyanis a termelés egyik évérôl a másikra a vetôgumóval továbbadódnak nem úgy, mint a magról szaporított növényeknélés azok akkumulálódva a burgonya kórtani, illetve élettani leromlásához vezetnek.

A leromlás mértéke fogékony fajtákban évrôl évre növekszik, és ez súlyos termésveszteséget és minôségromlást eredményez. A vetôgumó termôképességét, biológiai értékét leginkább a különbözô burgonyapatogén vírusok veszélyeztetik. Az ellenük való sikeres védekezés alapja az ellenálló, rezisztens fajták termesztése. Magyarországi körülmények között a közvetlen terméskiesést okozó kórokozók közül — különösen öntözött termesztési viszonyok között — legjelentôsebb a burgonyavész kórokozója a Phytophthora infestans, az állati kertevôk közül helminthosporium solani taxonómia burgonyabogár Leptinotarsa decemlineata.

Karantén státusuk és a fertôzött európai területekrôl való közvetlen behurcolás veszélye miatt külön ki kell emelnünk egyes baktériumos betegségeket Ralstonia solanacearum, Clavibacter michiganensis subsp.

Itt a védekezés alapja a mentesség megôrzése, a behurcolás megakadályozása, az ellenôrzött eredetû és minôségû vetôanyag használata. Az élettani betegségek közül a vasfoltosságot, a gumótorzulásokat, az üregesedést és cérnacsíraképzést kell kiemelnünk.

Mivel elôfordulásuk erôsen fajta- termôhely- és évjáratfüggô, ezért elkerülésükre a lehetô legjobban ismernünk kell a hajlamosító tényezôket és azok kölcsönhatásait. Ezek a károsodások helminthosporium solani taxonómia legváltozatosabb formában jelentkezhetnek, és sok esetben nagy gazdasági jelentôséggûek. Minôségrontó szerepük révén erôsen csökkenthetik az étkezésiburgonya-tételek felhasználhatóságát, értékesíthetôségét, ronthatják a gumók tárolhatóságát, csökkenthetik a vetôburgonya-tételek biológiai értékét.

Közös jellemzôjük, hogy elôfordulásuk alapvetô oka valamilyen, az optimálistól eltérô termesztési, vagy tárolási körülmény, de a tünetek súlyosságára, az elôfordulás gyakoriságára jelentôs hatással van maga az adott tényezôre érzékeny fajta, a genotípus is.

Kurzuskategóriák

A leggyakoribb elôidézô okok között szerepel a rossz talajszerkezet, az egyenetlen vízellátás idôszakos vízhiány, vagy -többlethômérsékleti anomáliák hideg, vagy hôhatástápanyagfelvételi zavar, idôszakos oxigénhiány stb.

Az egyetlen védekezési lehetôség a megelôzés, az optimálishoz közeli termesztési és tárolási körülmények megteremtése, illetve a termelési helminthosporium solani taxonómia illeszkedô fajta körültekintô kiválasztása. Gumófejlôdési rendellenességek Helminthosporium solani taxonómia, fiasodás, babásodás.

1. Parazitak kimutatasa
2. Egy új alkatrész bevezetése és termékbe épülése során forrasztási nem megfelelőségek voltak tapasztalhatóak.
3. Platyhelminthes planaria kiválasztás
4. fuzárium - Címke - pogacsaestarsa.hu
5. Férgek gyermekeknél, mint a pajzsmirigy kezelése

Gyakran elôforduló elváltozások, melyek arra érzékeny giardia garlic az idôszakos vízhiány következtében jelentkezô kényszerérés, a gumók fejlôdésének leállása, majd újraindulása miatt következnek be. Az ilyen gumók csökkent értékûek. Az idôs és a fiatal gumórészek keményítôtartalma eltérô, gyakori az idôsebb gumó kiüresedése, üvegessége. A gumók nyugalmi ideje is különbözô.

• Címke oldal fuzárium A Fusarium gombafajok talajban elő károsítók a mérsékeltövi amerikai, ázsiai és európai területeken termelt gabonafélékben.
• Milyen gyógyszerekre van szükség a férgekhez

Kialakulását megelôzni egyenletes vízellátással, illetve a gumófejlôdés leállása utáni azonnali szártalanítással és idôbeni betakarítással lehet. Gumótorzulás Általában rossz talajmunka, rögös, kemény talajszerkezet következtében alakul ki. A formátlan, alaktalan gumók a tétel étkezési értékét, ipari feldolgozhatóságát jelentôsen csökkentik.

Kialakulását megelôzni a rostálható talajszerkezet megôrzésével, a tömörödéshez vezetô túlzott taposás, túlöntözés elkerülésével lehet.

Átnövés és füzéresedés Olyan fejlôdési rendellenesség, amikor a gumó egy vagy több rügyébôl újabb sztólók, s azokon újabb gumók fejlôdnek. Elsôsorban az egyenetlen vízellátással párosuló hôstressz okozta gumófejlôdés leállás kényszerérésmajd újraindulás idézi elô, érzékeny fajtákon.

Gumófejlôdési rendellenességek

Az egyes gumók keményítôtartalmában jelentôs különbségek lehetnek. Védekezni a hajlamosító tényezôk kiküszöbölésével és az érzékeny fajták kizárásával lehet.

Gumórepedés, üregesedés Mindkét rendellenesség elsôsorban bôséges víz csapadék, vagy öntözés és bôséges nitrogénellátás hatására következik be.

Oka a gumók szöveteinek túl gyors, hirtelen növekedése. Érzékeny fajtákon jelentôs minôségrontó tényezô lehet. Elkerülhetô, ha tartózkodunk az egyoldalú nitrogéntrágyázástól, túlöntözéstôl és a hajlamos fajták termesztésétôl.

Feketeszívûség A talajban vagy a tárolás során kialakuló oxigénhiányos állapot hatására a gumó központi részében lévô sejtek nem jutnak elegendô oxigénhez, s elhalhatnak. Az ilyen gumók ipari feldolgozásra alkalmatlanok.

Megelôzni az oxigénhiányos állapotok kialakulásának elkerülésével lehet kis adagú öntözések, a tárolók megfelelô átszellôztetése. Vasfoltosság A gumóhúsban elszórtan jelentkezô szabálytalan alakú, olyan kisebb-nagyobb barnás foltok gyûjtôneve, melyek elhalt sejtekbôl állnak.

Elôfordulása talajtípustól, a talaj kalciumszolgáltató képességétôl, az adott évjárat idôjárásától és a fajta érzékenységétôl függ. Oka a növény kalciumfelvételi zavaraiban keresendô. Étkezési burgonyában jelentôs minôségrontó tényezô lehet. Elôfordulásának gyakoriságát hajlamosító termôtájakon az érzékeny fajták mellôzésével, öntözéssel és talajjavítással meszezéssel lehet csökkenteni.

Cérnacsíra- és csíragumóképzés A tárolás során vagy a talajban, ültetés után a gumókon vékony, hajtásképtelen csírák, vagy a csírákból közvetlen kicsiny gumók fejlôdnek.

Hallgatói dolgozatok (TTK) - Böngészés - cím:

A tüneteket leggyakrabban valamely kórokozó fertôzésének tulajdoníthatjuk vírus, fitoplazmade elôidézheti a burgonyagumó élettani elöregedése is, melyet a tenyészidôszak alatti stresszek hôsokk, szárazság tovább erôsíthetnek. A cérnacsírás, csíragumós vetôgumók általában nem hajtanak ki, vagy csak csenevész, értéktelen bokrokat nevelnek. Elôfordulásának gyakoriságát leginkább örökletes genetikai tényezôk befolyásolják. Fiziológiailag instabil stresszérzékeny fajták minden éréscsoportban elôfordulnak, de gyakoribbak a korai tenyészidejûek között.

A kártételt legcélszerûbb megelôzni a vetôgumó rendszeres megújításával, illetve az instabil fajták teljes mellôzésével. Zöldülés A burgonyagumóban, ha fény éri pl. A megzöldült gumók fogyasztásra alkalmatlanok, ezért, ha arányuk étkezési burgonya esetén néhány százaléknál több, jelentôs lehet a veszteség.