Helminthosporium solani taxonómia, KE Gazdaságtudományi Kar E-learning Portál

A burgonya védelme
A dél-amerikai származású burgonya Solanum tuberosum L. Termésmennyiségben a búza, kukorica és rizs után a negyedik helyen áll. Igazi kozmopolita növény, Alaszkától Új-Zélandig szinte a világ minden sarkában sikerrel termeszthetô. Jelentôs energiaszolgáltató képessége, kedvezô esszenciálisaminosav-összetétele, könnyû emészthetôsége és változatos elkészíthetôsége miatt fontos élelmiszernövény.
Helminthosporium sp
Hazai termôterülete az utóbbi évtizedben 30 helminthosporium solani taxonómia alá esett, az helminthosporium solani taxonómia összes termés évi — ezer tonna körül alakul. A termelés kb. A burgonya termesztése költségintenzív feladat: speciális gépek és berendezések, korszerû tápanyag-utánpótlás és növényvédelem, speciális szaktudás szükséges hozzá. A hektáronként megjelenô, akár milliós nagyságrendû termelési érték, összehasonlítva például a gabonafélékkel, különös jelentôséget ad a burgonya növényvédelmének.
Ezért a korszerû burgonyatermesztés fontos eleme a termés mennyiségi és minôségi veszteségét elôidézô kórokozók, kártevôk és élettani behatások elleni hatékony védelem.
Portálhírek
A burgonya sikeres termesztését számos kórtani és kórélettani tényezô nehezíti. Szántóföldi élelmiszernövényeink közül talán a legtöbb kórokozója és kártevôje a burgonyának van. Csupán vírusokból és vírusszerû szervezetekbôl több mint 40 féle kórokozó fertôzi a burgonyát. Gyógyszerek gyermekek férgek számára eredetüknek köszönhetôen Európában közülük számos zárlati karantén státus alá esik.
A burgonyatermesztésben a vetôanyag egészségi állapotának — gumó, vegetatív szaporító képlet — sokkal nagyobb a jelentôsége az elérhetô termés mennyiségének kialakításában, mint a magról szaporított növényeknél.
A gumót ért kedvezôtlen biotikus és abiotikus tényezôk hatásai ugyanis a termelés egyik évérôl a másikra a vetôgumóval továbbadódnak nem úgy, mint a magról szaporított növényeknélés azok akkumulálódva a burgonya kórtani, illetve élettani leromlásához vezetnek.
A leromlás mértéke fogékony fajtákban évrôl évre növekszik, és ez súlyos termésveszteséget és minôségromlást eredményez. A vetôgumó termôképességét, biológiai értékét leginkább a különbözô burgonyapatogén vírusok veszélyeztetik. Az ellenük való sikeres védekezés alapja az ellenálló, rezisztens fajták termesztése. Magyarországi körülmények között a közvetlen terméskiesést okozó kórokozók közül — különösen öntözött termesztési viszonyok között — legjelentôsebb a burgonyavész kórokozója a Phytophthora infestans, az állati kertevôk közül helminthosporium solani taxonómia burgonyabogár Leptinotarsa decemlineata.
Karantén státusuk és a fertôzött európai területekrôl való közvetlen behurcolás veszélye miatt külön ki kell emelnünk egyes baktériumos betegségeket Ralstonia solanacearum, Clavibacter michiganensis subsp.
Itt a védekezés alapja a mentesség megôrzése, a behurcolás megakadályozása, az ellenôrzött eredetû és minôségû vetôanyag használata. Az élettani betegségek közül a vasfoltosságot, a gumótorzulásokat, az üregesedést és cérnacsíraképzést kell kiemelnünk.
Mivel elôfordulásuk erôsen fajta- termôhely- és évjáratfüggô, ezért elkerülésükre a lehetô legjobban ismernünk kell a hajlamosító tényezôket és azok kölcsönhatásait. Ezek a károsodások helminthosporium solani taxonómia legváltozatosabb formában jelentkezhetnek, és sok esetben nagy gazdasági jelentôséggûek. Minôségrontó szerepük révén erôsen csökkenthetik az étkezésiburgonya-tételek felhasználhatóságát, értékesíthetôségét, ronthatják a gumók tárolhatóságát, csökkenthetik a vetôburgonya-tételek biológiai értékét.
Közös jellemzôjük, hogy elôfordulásuk alapvetô oka valamilyen, az optimálistól eltérô termesztési, vagy tárolási körülmény, de a tünetek súlyosságára, az elôfordulás gyakoriságára jelentôs hatással van maga az adott tényezôre érzékeny fajta, a genotípus is.
Kurzuskategóriák
A leggyakoribb elôidézô okok között szerepel a rossz talajszerkezet, az egyenetlen vízellátás idôszakos vízhiány, vagy -többlethômérsékleti anomáliák hideg, vagy hôhatástápanyagfelvételi zavar, idôszakos oxigénhiány stb.
Az egyetlen védekezési lehetôség a megelôzés, az optimálishoz közeli termesztési és tárolási körülmények megteremtése, illetve a termelési helminthosporium solani taxonómia illeszkedô fajta körültekintô kiválasztása. Gumófejlôdési rendellenességek Helminthosporium solani taxonómia, fiasodás, babásodás.
- Parazitak kimutatasa
- Egy új alkatrész bevezetése és termékbe épülése során forrasztási nem megfelelőségek voltak tapasztalhatóak.
- Platyhelminthes planaria kiválasztás
- fuzárium - Címke - pogacsaestarsa.hu
- Férgek gyermekeknél, mint a pajzsmirigy kezelése
Gyakran elôforduló elváltozások, melyek arra érzékeny giardia garlic az idôszakos vízhiány következtében jelentkezô kényszerérés, a gumók fejlôdésének leállása, majd újraindulása miatt következnek be. Az ilyen gumók csökkent értékûek. Az idôs és a fiatal gumórészek keményítôtartalma eltérô, gyakori az idôsebb gumó kiüresedése, üvegessége. A gumók nyugalmi ideje is különbözô.
- Címke oldal fuzárium A Fusarium gombafajok talajban elő károsítók a mérsékeltövi amerikai, ázsiai és európai területeken termelt gabonafélékben.
- Milyen gyógyszerekre van szükség a férgekhez
Kialakulását megelôzni egyenletes vízellátással, illetve a gumófejlôdés leállása utáni azonnali szártalanítással és idôbeni betakarítással lehet. Gumótorzulás Általában rossz talajmunka, rögös, kemény talajszerkezet következtében alakul ki. A formátlan, alaktalan gumók a tétel étkezési értékét, ipari feldolgozhatóságát jelentôsen csökkentik.
Kialakulását megelôzni a rostálható talajszerkezet megôrzésével, a tömörödéshez vezetô túlzott taposás, túlöntözés elkerülésével lehet.
Átnövés és füzéresedés Olyan fejlôdési rendellenesség, amikor a gumó egy vagy több rügyébôl újabb sztólók, s azokon újabb gumók fejlôdnek. Elsôsorban az egyenetlen vízellátással párosuló hôstressz okozta gumófejlôdés leállás kényszerérésmajd újraindulás idézi elô, érzékeny fajtákon.
Gumófejlôdési rendellenességek
Az egyes gumók keményítôtartalmában jelentôs különbségek lehetnek. Védekezni a hajlamosító tényezôk kiküszöbölésével és az érzékeny fajták kizárásával lehet.
Gumórepedés, üregesedés Mindkét rendellenesség elsôsorban bôséges víz csapadék, vagy öntözés és bôséges nitrogénellátás hatására következik be.
Oka a gumók szöveteinek túl gyors, hirtelen növekedése. Érzékeny fajtákon jelentôs minôségrontó tényezô lehet. Elkerülhetô, ha tartózkodunk az egyoldalú nitrogéntrágyázástól, túlöntözéstôl és a hajlamos fajták termesztésétôl.
Feketeszívûség A talajban vagy a tárolás során kialakuló oxigénhiányos állapot hatására a gumó központi részében lévô sejtek nem jutnak elegendô oxigénhez, s elhalhatnak. Az ilyen gumók ipari feldolgozásra alkalmatlanok.
Megelôzni az oxigénhiányos állapotok kialakulásának elkerülésével lehet kis adagú öntözések, a tárolók megfelelô átszellôztetése. Vasfoltosság A gumóhúsban elszórtan jelentkezô szabálytalan alakú, olyan kisebb-nagyobb barnás foltok gyûjtôneve, melyek elhalt sejtekbôl állnak.
Elôfordulása talajtípustól, a talaj kalciumszolgáltató képességétôl, az adott évjárat idôjárásától és a fajta érzékenységétôl függ. Oka a növény kalciumfelvételi zavaraiban keresendô. Étkezési burgonyában jelentôs minôségrontó tényezô lehet. Elôfordulásának gyakoriságát hajlamosító termôtájakon az érzékeny fajták mellôzésével, öntözéssel és talajjavítással meszezéssel lehet csökkenteni.
Cérnacsíra- és csíragumóképzés A tárolás során vagy a talajban, ültetés után a gumókon vékony, hajtásképtelen csírák, vagy a csírákból közvetlen kicsiny gumók fejlôdnek.
Hallgatói dolgozatok (TTK) - Böngészés - cím:
A tüneteket leggyakrabban valamely kórokozó fertôzésének tulajdoníthatjuk vírus, fitoplazmade elôidézheti a burgonyagumó élettani elöregedése is, melyet a tenyészidôszak alatti stresszek hôsokk, szárazság tovább erôsíthetnek. A cérnacsírás, csíragumós vetôgumók általában nem hajtanak ki, vagy csak csenevész, értéktelen bokrokat nevelnek. Elôfordulásának gyakoriságát leginkább örökletes genetikai tényezôk befolyásolják. Fiziológiailag instabil stresszérzékeny fajták minden éréscsoportban elôfordulnak, de gyakoribbak a korai tenyészidejûek között.
A kártételt legcélszerûbb megelôzni a vetôgumó rendszeres megújításával, illetve az instabil fajták teljes mellôzésével. Zöldülés A burgonyagumóban, ha fény éri pl. A megzöldült gumók fogyasztásra alkalmatlanok, ezért, ha arányuk étkezési burgonya esetén néhány százaléknál több, jelentôs lehet a veszteség.