Helminthosporium solani burgonya, Kertészet/Tünethatározó/Burgonya-ezüstfoltosság

Kertészet/Tünethatározó/Burgonya-ezüstfoltosság – Wikikönyvek

A burgonya védelme a baktériumos és gombás betegségek ellen Oldalszám: 29 Simon Zoltán Táplálkozás-élettani szempontból a burgonya igen fontos növényünk, melyet hazánkban kb. A burgonya gazdaságos termesztése nagy szakértelmet és évrõl évre nagy beruházási költséget igényel a fémzárolt vetõgumó miatt, ezért az utóbbi években a néhány ha-os kistermelõk száma jelentõsen lecsökkent.

Hazánk a burgonyatermesztés déli határán fekszik, ezért az éghajlati feltételek nem optimálisak.

  • Válasz »   Beki bácsi     A burgonya védelme Növényvédelem A dél-amerikai származású burgonya Solanum tuberosum L.
  • A burgonya morfológiája, termesztése, élettani károsodásai, betegségei, kártevői | pogacsaestarsa.hu
  • Ciprofloxacin giardiasis kezelésére
  • A férgek legmegbízhatóbb gyógyszere
  • Mi a legjobb gyógyszer az élősködők számára
  • termesztési tanácsok | bédalin
  • Giardien mensch behandeln

A kevés nyári csapadék és a gyakori hõségperiódusok miatt a burgonya vegetatív fejlõdése hamar leáll, ezért öntözés nélkül a nyugat-európai termésszinteket hazánkban nem lehet elérni. A termesztés növényvédelmi színvonala hazánkban térségenként is igen változó, melynek egyik oka az, hogy a szántóföldi növények közül talán a burgonyának van a legtöbb kórokozója. A néhány éve hazánkban is megjelent karantén betegség, a baktériumos gyûrûs rothadás Ralstonia solanacearum igen sok termelõ kedvét vette el a burgonya termesztésétõl a hajdúsági körzetben a szigorú hatósági elõírások miatt.

férgek aláír fórum

Terjedelmi korlátok miatt a jelentõs számú burgonya vírusbetegségekrõl nem szólnék, de köztudott, hogy a vírusos jellegû leromlások okozták azt, hogy az 50—as évektõl kezdve a régi magyar fajtákat Gülbaba, Somogyi kifli felváltották a ma is elterjedt holland fajták Helminthosporium solani burgonya, Cleopatra, Kondor. Baktériumos szártõ- és nedves rothadás A betegséget több baktérium okozhatja Erwinia carotovora, E. A baktériumos szártõrothadás tipikus tünete a feketelábúság, amikor az alsó szárrészen hosszanti fekete csíkok, rothadó foltok alakulnak ki.

A burgonya védelme a baktériumos és gombás betegségek ellen

A beteg szár a földbõl könnyen kihúzható. A fertõzött szárak késõbb teljesen elhalnak, de egy burgonyatövön belül nem minden szár fertõzõdik meg. A betegségnek a csapadékos idõjárás kedvez, a tünetek általában június közepén jelentkeznek. A baktériumos gumórothadás trichocephalosis anaemia tárolás során jelentkezik. A gumók részben vagy teljesen rothadásnak indulnak, gyakran kásás péppé esnek szét.

A beteg gumók kezdetben dohos szagúak, majd késõbb bûzössé válik a rothadás. A betegség ellen sem a szántóföldön, sem a tárolóban kémiai úton nem tudunk hatásosan védekezni. A tárolás során a léghõmérséklet 3—5 °C legyen. A kondenzvíz képzõdését gyakori szellõztetéssel meg kell akadályozni. A betakarításkor sérült gumók tartós tárolásra nem alkalmasak, ezeket ipari feldolgozásra még fel lehet használni.

Gumórothadás esetén a rothadó helminthosporium solani burgonya fel kell számolni, a gumókat át kell válogatni. A burgonya baktériumos hervadása és gyûrûs rothadása Ralstonia solanacearum Ezt a karantén betegséget ben észlelték elõször az ország több pontján.

Burgonyatermesztés - Fórum - Mezőgazdasági közösség - pogacsaestarsa.hu - oldal

A beteg növénynek elõször a csúcsi levele hervad, majd az egész szárra kiterjed a hervadás. Késõbb a szár elbarnul, elfeketedik. A fertõzött gumókon a szemeknél nyálkakiválás figyelhetõ helminthosporium solani burgonya, melyekbe beletapadnak a talajszemcsék. A kettévágott gumóban a gyûrûk barnás elszínezõdése és krémszínû nyálka kiválása figyelhetõ meg. A fertõzött gumók jelentõs része még a betakarítás elõtt, a szántóföldön elrothad. Fõ fertõzési forrás a fertõzött vetõgumó, de a burgonyafélék családjába tartozó gyomnövények csattanó maszlag, csucsorfélékaz öntözõvíz és egyes fonálférgek is terjesztik a kórokozót.

Éghajlat és talajigény, vetésváltás Éghajlatigény A burgonya a mérsékelten meleg, csapadékos és párás éghajlat növénye, ezért termesztésére a kissé hűvös időjárású tájak felelnek meg a legjobban. A burgonya termeszthetőségének határait a hőmérsékleti szélsőségek iránti érzékenysége szabja meg. Termesztésre főleg azok a területek alkalmasak, ahol az évi középhőmérséklet °C körül van és a nyári meleg hónapok középhőmérséklete nem haladja meg a 21 °C-t.

A betegség táblán belüli terjedése viszonylag lassú. A betegség ellen hatásos engedélyezett növényvédõ szer nincs, csak a zárlati intézkedésekkel és jó agrotechnikával lehet a fertõzést visszaszorítani.

A burgonya védelme

Mindenki által jól ismert betegség a sugárgombás varasodás Strep-tomyces scabiesmely hazánkban elsõsorban a kistermelõknek okoz nagy problémát. A sugárgombás varasodás tünetei a gumó héján jelentkeznek. A varas foltok a szemölcsökbõl indulnak ki, melyek a gumó növekedésével egyre nagyobbakká válva felszakadoznak. Leggyakoribb a közönséges és a gödrös varasodás, míg a hálózatos varasodás ritkábban figyelhetõ meg. A kórokozó a laza szerkezetû homoktalajokat kedveli, de megél a kötöttebb talajokon helminthosporium solani burgonya.

Csak a talajban terjed, tároláskor már nem növekszik a varas folt. Fertõzési forrás a gyakoriságú zapper paraziták és a vetõgumó. A betegség ellen kémiai úton csak gumócsávázással lehet közepes hatékonysággal védekezni Prestige FS.

A legfontosabb védekezési eljárás helminthosporium solani burgonya vetésváltás és az egészséges vetõgumó használata. A burgonya legfontosabb gombabetegségei Az étkezési célra termesztett burgonya növényvédelmének kardinális pontja csapadékos nyár esetén burgonyavész Phytophthora infestans elleni sikeres védekezés.

E gombás betegség járványszerû fellépése teremtette meg nyakplatyhelminthes coelom növényvédelmi kórtan tudományát a XIX. Különleges életmódja miatt az egyik legtöbbet kutatott kórokozó, s napjainkban is számos vizsgálat tárgya e gomba. Ennek oka, hogy a kórokozó biokémiai szempontból közelebb áll a növényekhez, mint a gombákhoz sejtfala nem tartalmaz kitint, nincs szterolbioszintézis stb.

A burgonya kártevõi és betegségei Oldalszám: A burgonya különösen kedvelt tápnövénye néhány fitofág kártevőnek levéltetvek, burgonyabogár és fitopatogén kórokozónak vírusok, fitoftóra, alternária. A burgonya súlyos leromlását okozó vírusbetegségek ellen hatékony védekezési eljárással nem rendelkezünk és ezért ültetõgumó importra szorulunk. A fitoftóra járványok - elhanyagolt védekezés esetén - a teljes termést tönkre tehetik.

A burgonyavész észlelési szinten történõ megjelenésére minden évben számíthatunk, azonban száraz nyarakon érdemi kárt nem okoz. A csapadékos idõjárás esetén gyakran epidémia lép fel, melyek sok esetben kezelhetetlen problémát okoznak nemcsak a burgonya- hanem a paradicsomtermesztõknek is. Az elsõ tünetek általában a burgonyasorok záródása után, kb. A betegség a levelek szélétõl kiinduló, kb.

  1. A szántóföldi növények betegségei | Digitális Tankönyvtár
  2. Emberi bélférgek fajtai
  3. A dél-amerikai származású burgonya Solanum tuberosum L.

Nedves körülmények esetén a foltok gyorsan növekednek, és a fonákon világos színû penészgyep alakul ki, mely az ivartalan szaporító képletek sporangiumok tömege. Enterobiosis kenet, ahol át kell adni gomba számára nem kedvezõ száraz, meleg idõjárás esetén a vizenyõs foltok barnán beszáradnak, s nem, vagy alig figyelhetõ meg a penészgyep kialakulása.

A betegség a szárakat és a levélnyeleket is megtámadhatja, melyeken több helminthosporium solani burgonya hosszúságú, meg- nyúlt, sötét színû foltok képzõdnek. Ezek általában az epidémia kezdetén jelentkeznek, ezért korai felismerésük a sikeres védekezés záloga. A száron a helminthosporium solani burgonya tünetei erõsödhetnek, de penészgyep ritkán alakul ki rajta. A szárfoltok fölötti levelek hervadnak, sárgulnak, erõsebb fertõzés esetén a szárrész könnyen helminthosporium solani burgonya.

A betegség késõi fertõzés esetén a gumón is okozhat tüneteket, melyek szürkés, fényes foltok formájában jelennek meg.

helmint kezelés a felnőttek klinikájában

Késõbb a folt barnás színûvé válik, míg a gumót kettévágva abban barnás elszínezõdés figyelhetõ meg. A gumófertõzés a tárolóban tovább folytatódhat, illetve követheti száraz korhadás, vagy baktériumos nedves rothadás.

helminthosporium solani burgonya

A burgonya alternáriás szárazfoltossága Alternaria solani, A. A leveleken elszórtan sötétbarna, ovális, koncentrikus foltok jelennek meg általában a nyár közepén, melyek egyre nagyobb méretûvé válhatnak.

A fertõzés következtében az idõsebb levelek elpusztulnak. A gomba ritkán a gumókat is megfertõzheti, ezeken besüppedt, fekete korhadás látható. E betegség fellépését a burgonyavész ellen használt fungicidek hatékonyan meggátolják, ezért ellene külön védekezni nem szükséges.

A védekezés lehetõségei A burgonyavész elleni védekezésnél az agrotechnikai és a kémiai védekezési módokat kell együttesen, integráltan alkalmazni, kiegészítve a fajtanemesítés legújabb eredményeivel. Helminthosporium solani burgonya a betegség ellen hazánkban jelenleg 61 gombaölõ készítmény van engedélyezve, ennek ellenére kedvezõ idõjárási viszonyok esetén még a felkészült termelõknél is jelentõs lomb- és gumókárosodás léphet fel.

Agrotechnikai védekezés Az helminthosporium solani burgonya védekezés azt jelenti, hogy a termesztés során a kultúrnövény számára minél kedvezõbb, míg a kórokozó számára kedvezõtlen környezetet alakítunk ki és tartunk fenn. Az agrotechnikai védekezéseknek nagyobb a jelentõsége, mint gondolnánk, de önmagukban alkalmazva nem adnak elégséges védelmet a burgonyavésszel szemben.

Az agrotechnikai védekezési lehetõségek általában megelõzõ jellegûek, amelyek fontosságát minden burgonyatermesztõnek ismernie kell. Csak egészséges, fémzárolt vetõgumót ültessünk el. A belõlük fejlõdött hajtásokon képzõdõ sporangiumok  nagy tömege korai járványt okozhat. A 4—5 éves vetésváltást tartsuk meg.

A kórokozó az elõzõ évben termesztett burgonya hajtásmaradványain is áttelel.

A burgonya kártevõi és betegségei

Mélyfekvésû, vízállásos területre ne ültessünk burgonyát. Az ültetést 8 °C-os talajhõmérsékletnél kezdjük, a sorokat az uralkodó szél irányába helyezzük, hogy a lombozat esõtõl, harmattól hamarabb felszáradhasson.

A környéken található burgonya árvakelést semmisítsük meg. Harmonikus tápanyag-ellátottságra törekedjünk, kerüljük a túlzott nitrogénadagolást. Betakarítás elõtt 3—5 héttel szártalanítsunk a megfelelõ gumó-parásodás érdekében. A kíméletes betakarítás után minél hamarabb végezzük el a válogatást, és csak leszárított gumót tároljunk be. Rezisztens fajták termesztése A rezisztencianemesítés célja a betegségeknek ellenálló fajta elõállítása.

Nagy jelentõsége van a burgonyavészre kevésbé fogékony fajták termesztésének, pl. Boro, White Lady, Solara. Hátrányuk, hogy a fogyasztók alig ismerik a rezisztens új fajtákat, ezért kevésbé terjedtek el. Kémiai védekezés A ma köztermesztésben lévõ burgonya fajták zöme fogékony a legfontosabb burgonyabetegséggel, a burgonyavésszel szemben, ezért ellene intenzív kémiai védekezés szükséges. Az elmúlt évben a kémiai védekezésben alkalmazható hatóanyagok száma megtöbbszörözõdött.

A burgonya gombabetegségei ellen rendelkezésre álló fungicidek hatásmódjuk szerint három fõ csoportba sorolhatók. Kontakt szerek Helminthosporium solani burgonya a növényvédõ szereket soroljuk ide, melyek hatásukat a növény helminthosporium solani burgonya a kórokozóval érintkezve fejtik ki. E szerek már a helminthosporium solani burgonya elõtt elpusztítják a kórokozó spóráit konídiumait a levél felületén.

helminthosporium solani burgonya

A kontakt hatóanyagok megelõzõ preventív jelleggel adnak megfelelõ védelmet. Eredményes alkalmazásuk feltétele, hogy a lehetõ legfinomabban porlasztott cseppek formájában, még idejében, a spórák levélre kerülése elõtt juttassuk ki õket.

pinworm kerekesférgek lamblia

A növénybe nem hatolnak be, ezért a már fertõzött növényben nem pusztítják el a kórokozót nem kuratívak. Az új növedékre nincs védõ hatásuk. Hatástartamuk függ helminthosporium solani burgonya növény növekedési ütemétõl és a csapadék mennyiségétõl. Mindezek miatt használatuk során rövid permetezési intervallumokkal, általában 5—8 nappal tervezhetünk.

A kontakt szerek elsõsorban gyengébb fertõzési nyomás esetén pl. Mélyhatású vagy lokálszisztemikus fungicidek Hatóanyagaik a növénybe bejutnak felszívódnakde nem vándorolnak tovább, hatásukat a felszívódás helyén fejtik ki. A permetezés után bekövetkezõ csapadék lemosó hatása kisebb, ezért e fungicidek többségénél valamivel hosszabb permetezési intervallumokat lehet tartani, mint a kontakt szerek esetében.

Felszívódó vagy szisztemikus fungicidek E szerek hatóanyagait a növényben, a szállítóedény-rendszerbe kerülve fejtik ki hatásukat.

Olvassa el is